Lexikon szócikk

Fessler Ignác Aurél
Zurány 1756. május 8. - Szentpétervár 1839. december 15.
Foglakozása(i):
Műve(i):
*Die Geschichte der Ungarn und ihrer Landsassen. Leipzig, 1815-1825.
*Marc Aurel. Karlsruhe, 1815.
Apja kiszolgált császári katonaként kocsmabérlő volt Zurányban. Anyja, a bécsi születésű Kneidinger Anna volt. A pozsonyi majd a győri gimnáziumban tanult. Középiskoláit a győri jezsuitáknál kezdte, ahol már kitűnt jó nyelvérzékével. 17 évesen Móron belépett a kapucinus rendbe, ahonnan 1774-ben Nagyváradra küldték, ahol történelemmel kezdett foglalkozni. 1776-ban Schwechatba került, de rövidesen mint jozefinista szembe került az egyházzal és a renddel, amelyet elhagyott. 1784-ben a lembergi egyetemen keleti nyelveket (arab, szír) tanított, de innen Sidney című drámája miatt eltávolították. 1787-ben Magyarországon, ahol Martinovics Ignáccal, és az akkori hazai történészekkel tárgyalt. 1791-ben protestáns hitre tért. 1796-tól Berlinben élt, ahol a szabadkőműves páholyt alapított. Ismerte a német tudományos irodalom akkori reprezentánsait (Herder, Schelling, Hegel stb.). Kétszer nősült, második felesége Wegeli Karolina volt (1802). Ezután négy évig gazdálkodott Kleinwaldban. 1809-ben Pétervárra hívták tanítani. 1813-ban Szaratov vidékén nevelőintézetet alapított. 1820-ban helyi, 1833-ban oroszországi evangélikus szuperintendens. Több pszichológiai történelmi regényt írt: Arisztidész és Themisztolész, Marcus Aurélius, Attila, a hunok királya, Korvin Mátyás, Magyarország királya és Szilézia nagyhercege. Legfontosabb műve a Magyarország története, amely 1815-től Lipcsében jelent meg 10 kötetben. Német művét többször is kiadták, így bemutatta a világnak hazánk történetét. Magyarországi barátai látták el a források egy részével. Több fontos megállapítása, pl. Mátyás nyugati politikájával kapcsolatban, máig megállta a helyét. A magyar nyelvű tudományos történetírás megjelenése előtt rendezte a hazánkra vonatkozó ismereteket. 1831-ben az MTA külső tagjává választották.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Magyar életrajzi lexikon Bp., 1967-1994. 1. 504. p.
  • Új magyar irodalmi lexikon Bp., 1994. 2. p. 661-663.
  • Haller János: Nevezetes embereink kézirat oldalszám nélkül
A szócikk szerzője:Enzsöl Imre