Lexikon szócikk

Flesch Károly
Moson 1873. október 9. - Luzern 1944. november 15.
Foglakozása(i):
A személynév névalakjai:
Műve(i):
*Die Kunst des Violinspiels I–II. Berlin, 1923–1928.
*Das Klangproblem im Geigenspiel. Berlin, 1931. (2. kiad. 1954.)
*Erinnerungen eines Geigers. London, 1957., New York, 1958., Freiburg, 1960. (2. kiad. 1961.
*A hegedűjáték művészete. Ford. Vermes Mária. Mosonmagyaróvár, 1998.
Flesch Salamon mosoni orvos és Klein Johanna győri bútorkereskedő lányának fia, Flesch Ella operaénekesnő nagybátyja. Hat éves korában kezdett el hegedülni, első zeneoktatói Kern Károly, a helyi tűzoltó egyesület karnagya és Schöll Mihály mosoni iskolamester voltak, aki fölismerték a fiú tehetségét. Flesch Károly elemi iskolai tanulmányai után a magyaróvári piarista gimnázium tanulója lett. Első nyilvános bemutatkozása 1883-ban a Mosoni Társaskör hagyományos szilveszteri bálján történt. 1886-1889-ben Bécsben J. M. Grünnél tanult a Levi Konzervatóriumban, 1890-től 1894-ig a párizsi konzervatóriumban M. P. J. Marsick és Sauzay növendéke volt. 1895-ben Mosonban és Magyaróváron nagysikerű koncertet adott. 1897-1902 között a bukaresti konzervatóriumban tanított és a királynő vonósnégyesének prímása volt, ezt követően 1908-ig az amszterdami konzervatóriumban lett tanár. 1909-től 1934-ig Berlinben és Baden-Badenben élt, 1921-től a berlini zeneakadémián tanár. 1914-1928 között Philadelphiában a Curtis Institute-ban, 1928-ban Berlinben, 1929-ben Badenben tartott mesterkurzusokat. A nemzetiszocialisták hatalomra jutása után 1934-ben elhagyta Németországot, Londonban és Amszterdamban, 1943-tól a svájci Luzernben élt. 1942-ben egy rövid ideig Budapesten tartózkodott, amikor Weiner Leóval Bach két hegedűversenyének kiadását készítették elő. Ekkor adott nagy sikerű hangversenyt a Városi Színházban, a második koncertet azonban a hatóságok érdeklődése miatt lemondta. Ez volt utolsó magyarországi látogatása. Flesch a XX. század nemes ízlésű, legnagyobb kultúrájú és technikájú hegedűművészei közé tartozott. Tudatossága, biztonsága szinte egyedülálló volt. Művészetére a legnagyobb hatással Joachim József köpcsényi születésű világhírű hegedűművész és a Lébényszentmiklóson született Nikisch Artúr világhírű karmester volt. Die Kunst des Violinspiels című munkája a modern hegedűtanítás alapvető műve. Iskolájában négy évtized alatt a hegedűsök hosszú sora fordult meg a világ minden tájáról. Néhány kiemelkedő tanítványa: Grazyna Bacewicz, Bronislaw Gimpel, Josef Hassid, Ida Haendel, David Melsa, Alma Moodie, Boris Schwarz, Thomán Mária, Varga Tibor stb. Flesch tiszteletére Mosonmagyaróváron 1985 óta kétévente nemzetközi hegedűversenyt rendeznek fiatal tehetségek részére. 1994-ben, halálának 50. évfordulóján a szülőváros hazahozatta hamvait és a mosoni izraelita temetőben helyezte el. Emlékét a szülői házon 1983 óta Rieger Tibor domborműve, a Flesch Károly Kulturális Központ és egy lakótelep neve őrzi. 2008-ban emléktáblát helyeztek el a Flesch Károly Kulturális Központ épületében.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Magyar életrajzi lexikon Bp., 1967-1994. 1. 207. p.
  • Zenei lexikon Bp., 1965. 1. 637. p.
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon Bp., 1982-1985. 1. 583. p.
  • Csiszár Péter: Flesch Károly. Egy világhírű hegedűművész
    Műhely Győr, 1978- 1.évf. 1978. 1. sz. p. 46–55.
  • Rakos Miklós: Flesch Károly: 1873 Moson–1944 Luzern I.
    Zenekar Budapest, 1995- 6. évf. 2000. 4. sz. p. 18–25.
  • Rakos Miklós: Flesch Károly: 1873 Moson–1944 Luzern II.
    Zenekar Budapest, 1995- 6. évf. 2000. 5. sz. p. 20–30.
  • Rakos Miklós: Flesch Károly: 1873 Moson–1944 Luzern III.
    Zenekar Budapest, 1995- 7. évf. 2001. 1. sz. p. 18–28.
  • Moldoványi Géza: Flesch Károly (1873–1944) életútja és a róla elnevezett nemzetközi hangverseny története
    Moson megyei műhely Mosonmagyaróvár, 1998- 6. évf. 2003. 1. sz. p. 50–63.
A szócikk szerzője:Tuba László