Lexikon szócikk

Huszár Gál
? 1512. október - Pápa 1575. október 23.
Foglakozása(i):
A személynév névalakjai:
Műve(i):
*Az Vr IESUS Christusnac szent vachorairol, kin szenvedeseröl es dichöseges fel tamadasarol valo predicacioc. Ovarba MDLVIII.
*A Keresztyéni Gyülekezetben való isteni dicheretec. – A KERESZTYENYI gyülekezetben valo regveli eneklesec, mellyeket primanac híjnak, az Kalmanczehi Marton mestertöl magyarrá forditatot psalmusockal egyetembe. (Ovarat, Kassa és Debrecen) MDLX (MDLXI).
Születési helye és születésének pontos dátuma ismeretlen. 1536-ban a krakkói egyetemen tanult teológiát. 1553-tól a mátyusföldi Vízkeleten katolikus plébános. Röviddel ezután Magyaróváron tűnt föl, ahová Oláh Miklós érsek üldözése elől menekült Miksa főherceg, a későbbi magyar király kapitányának, Wochniczky Zakariásnak oltalma alá. Kétszeri kiközösítés után itt néhány évi nyugalomra lelt. Iskolát alapított, prédikált a vár őrségének és a környék lakóinak, sőt a győri helyőrségnek is. Wochniczky a prédikátornak saját védelme érdekében megtiltotta a város elhagyását. 1555-ben pünkösdkor Óváron Huszár Gál két pozsonyi kanonokkal állt ki nyilvános hitvitára, amelyben a katonaság és hívei megvédték. Magyaróváron a saját költségén iskolát állított föl, ahol lelkészeket képezett, akiket Sztárai Mihály dunántúli püspök szentelt pappá. Igehirdető tevékenységének támogatására 1558-ban Hoffhaltertől nyomdát vásárolt kottakészlettel, kiegészítette krakkói betűkkel és Bornemissza Pétertől és a sárvár-újszigeti nyomdától szerzett díszekkel. Magyaróváron a katolikus egyház és Ferdinánd király tiltása ellenére könyveket nyomtatott vándornyomdájában. 1558-ban saját prédikációit jelentette meg Miksa főhercegnek szóló latin nyelvű ajánlással. 1559. évi munkálkodása termékeny és nyugodt évre utal, két könyvet is megjelentetett: Heinrich Bullinger:Brevis ac pia institutio Christiane religionisi ad dispersos in Hungaria ecclesiarum Christi ministros et alios De, sernos scripta per Heinrycum Bullingerum Tiguriane ecclesiae ministrum. Ovarini MDLIX. 45 lev.; Sztárai Mihály:Comoedia … Az igaz papsagnac tiköre, mellyet a Starai Mihaly mester mostan szerzett…/Óvár, 1559./ 32 fol.) Azonban mégsem érezhette magát biztonságban, mert az év első felében tárgyalt a kassaiakkal, akik lelkésznek hívták. Bécsben kért engedélyt a távozásra, de csak 1560 februárjában küldte el Bornemissza Péterrel Kassára feleségét és újszülött fiát, majd ő is utánuk költözött. 1560. március 20-án iktatták be hivatalába. Magyaróvári munkálkodásának utolsó bizonyítéka szinte regényes úton került elő évszázadok múlva a stuttgarti Württembergische Landesbibliothekban (A Keresztyéni Gyülekezetben való isteni dicheretec…). Első része fölbecsülhetetlen értékét az adja, hogy őse lett szinte valamennyi későbbi magyar nyelvű protestáns énekeskönyvnek. Huszár Gál 105 éneket gyűjtött össze a sajátjain kívül Szegedi Gergely, Szegedi Kis István, Sztárai Mihály, Dévai Bíró Mátyás, Batizi András és mások énekeit. Közülük 103-nak ez a ma ismert legrégibb szövege, s 67 dallamhoz 258 sornyi kottát is nyomtatott a szerkesztő. Ezt a könyvét Kassán folytatta, s végül a nyomtatást Debrecenben fejezte be. Huszár Gált Kassán Verancsics érsek elfogatta, barátai segítségével megszökött és 1561-ben Debrecenbe menekült. 1562-től Nagyszombatban, Komáromban és Rózsavölgyben működött pártfogók oltalma alatt. 1565-től Komjátiban volt pap, 1568-tól Csallóköz-Mátyusföld püspöke, később Sztárai Mihály mellett pápai lelkész, majd dunántúli püspök. Pestisben halt meg. Huszár Gál énekszerzői és nyomdászi tevékenysége úttörő jelentőségű. Emlékét Mosonmagyaróváron az evangélikus templomban egy emléktábla, a Huszár Gál utca és a Huszár Gál Városi Könyvtár őrzi. 2009-ben a református templom falán emléktáblát helyeztek el a tiszteletére.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Magyar irodalmi lexikon. Bp., 1963-1965. 1. 484. p.
  • Huszár Gál. Ajánló bibliográfia az első debreceni nyomdász születésének 475. évfordulójára. Összeáll. Kricsfalussy Istvánné Debrecen, 1987. 26 p.
  • Új magyar irodalmi lexikon Bp., 1994. 2. p. 848-849.
  • Botta István: Huszár Gál élete, művei és kora ( 1512 ?- 1575) Bp., 1991. 498 p.
  • Tuba László: Huszár Gál prédikátor magyaróvári évei: 1553-1560
    Hazánk Bp., 1993- 1. évf. 1993. 1. sz. p. 41-43.
A szócikk szerzője:Tuba László