Középiskoláit valószínűleg a kegyesrendiek
magyaróvári intézetében járta ki, piarista szerzetespap lett, azonban
kilépett a rendből. Bölcseleti és jogi tanulmányokat folytatott
Pesten, jogi diplomát és ügyvédi képesítést szerzett. Mint ilyen, a
távollevő küldöttek helyett 1825-ben részt vett az első reformországgyűlésen. Fel is
szólalt a magyar nyelvű oktatás és általában az oktatásügy fejlesztése érdekében.
1832-ben az MTA levelező tagja lett. Az 1832-1836-os országgyűlésen ismertette a
József nádor helyeslő jóváhagyásával elkészült
felső-ipariskolai tantervét. Szavai nyomán az országgyűlés 200 ezer forintot
szavazott meg egy, a bécsi politechnikai intézethez hasonló intézményre. Hosszabb
ideig volt dr.
Széchen Antal nevelője, amikor
1839-ben ülnök lett a Helytartótanács tanulmányi bizottságában. Ebben a minőségben
az ipari és technikai oktatás reformjáért dolgozott. Küzdelme nem volt hiábavaló, az
országgyűlés 1844-ben szentesítette a törvénytervezetet. Megteremtője és első
igazgatója lett a
pesti tudományegyetem egyik
épületszárnyában 1846. november 1-én a Műegyetem elődjeként megnyílt József
Ipartanodának. Később bírónak nevezték ki a pest megyei törvényszékhez.
Szülőfalujában tiszteletére a temetőkápolna falán emléktáblát avattak.