Középiskolai tanulmányait a
sárospataki
református főgimnáziumban végezte. Felsőfokú tanulmányait a
sárospataki református jogakadémián kezdte és
budapesti tudományegyetemen fejezte be. 1895-1904 között a
debreceni, 1907-ig a
kassai, 1914-től a
pozsonyi jogakadémia tanára volt. Az egyetem
Pécsre költözése után oktató-kutató munkáját
Pécsen folytatta. Több ízben választották a jogi kar dékánjává, kétszer
az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. Jogtörténeti, egyházjogi előadások
mellett jogtörténeti szemináriumokat is tartott. Több tudományos társaságnak volt a
tagja. 1938-ban vonult nyugalomba. Munkássága egyházjogi, közigazgatási és
alkotmánytörténeti írások szerint csoportosítható. Széleskörű műveltsége, jogi
jártassága következtében nagy ívű tudományos eredményeket hagyott az utókorra. Idős
korában költözött lányához
Feketeerdőre, aki
Gallasz Jenő helyi földbirtokos özvegye volt.
Sírja a
feketeerdei temetőben található, amely 2010
óta a Nemzeti Sírkert része.