Kováts István főmérnök kisebbik gyermeke, a
mosonmagyaróvári piarista gimnáziumban
érettségizett 1950-ben. A
gödöllői Agrártudományi
Egyetemen 1955-ben szerzett diplomát. 1955-től kezdődőn agronómusként két évet
dolgozott első munkahelyén, a
Mosonmagyaróvári
Kísérleti Gazdaságban, a gyakorlati idő letöltése után tanársegéd lett a
Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián. 1960-ban
kötött házasságot
Dohy Mária kertészmérnökkel,
házasságukból két fiúgyermek született. Ugyanebben az évben áthelyezéssel került
Győrbe, a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai
Állomásra, ahol körzeti felügyelő beosztásban dolgozott. 1962-ben
mezőgazdaság-tudományokból doktorált
Gödöllőn, 1966-ban
ugyanott tett növényvédelmi szakmérnöki, 1979-ben pedig a
keszthelyi Agrártudományi Egyetemen talajerő-gazdálkodási szakmérnöki
szakvizsgát. Növénykórtani, rovartani, gyomirtási üzemi gyakorlat mellett kiemelten
foglalkozott a növényvédő és műtrágyaszóró gépek szórástechnikájával, egyik bemérő
készülékét a Találmányi Hivatal szabadalommá nyilvánította. Ebben a témában írt
tanulmányi segédkönyve 10 000 példányban jelent meg, a két szakterületen több mint
30 cikket írt. 1991-től a Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán
volt címzetes egyetemi docens. Munkásságáért 1968-ban Munka Érdemrend bronz
fokozatot, 1983-ban a MAE Növényvédelmi Társaság „Horváth Géza Emlékérmét” kapta
meg.
