Kögl Szeverin János szerzetestanár, plébános
öccse. A gimnáziumot
Győrben végezte a bencéseknél kitűnő
eredménnyel, majd a
veszprémi papi szemináriumban
tanult. 1940-ben szentelték pappá. Első állomása
Balatonboglár volt, ahol
Varga Béla
mellett kezdte el papi hivatását. Itt segédkezett, hogy méltó körülményeket: óvodát,
iskolát teremtsen a háború miatt Lengyelországból menekült több ezer embernek.
Szolgált
Nemestördemicen,
Barcson majd
Mindszenty József
akkori veszprémi püspök gazdasági számvevőjévé nevezte ki a gazdálkodásban
tehetséges plébánost, aki 1944-ben egyházjogi doktorátust is szerzett. Amikor
Mindszenty szervezésében a főpapok a Szálasi
kormány tevékenysége ellen memorandumot készítettek, az ő feladata volt a dokumentum
továbbítása. 1944. november 27-én letartóztatták a nyilasok.
Sopronkőhidán közös cellában raboskodott
Mindszenty Józseffel, majd 1945. február 22-én
együtt szabadultak. 1946-ban
Nagy Ferenc
miniszterelnöktől fasizmusellenes magatartása miatt magas állami kitüntetésben
részesült. 1953-ig főszámvevő a
veszprémi püspökségen,
ezzel párhuzamosan hercegprímási főszámvevő
Esztergomban. 1953-tól
Dabrony, majd
1961-től
Jásd plébánosa volt.
Dabrony egyik fiókegyházában
Nagyalásonyban a nehéz körülmények ellenére sikerült egy új templomot
felépíttetnie.
Jásdra kerülve rendbe hozatta a kedvelt
zarándokhelyet, a Szentkutat. 1980-tól újból a veszprémi egyházmegye főszámvevője
lett. E tisztségében templomot építtetett
Veszprémben
és
Alsóörsön is. Nyugdíjas éveit 1987-től
Balatonalmádiban töltötte, ott is temették
el.
