Lexikon szócikk

Laáb Gáspár
Bezenye 1747. január 3. - Bezenye 1834. február 5.

Foglakozása(i):
Köznemesi családból született. 1758-tól 1764-ig a magyaróvári piarista gimnáziumban tanult, 1765 és 1769 között a szenci Collegium Oeconomicumban szerzett mérnöki oklevelet. 1770-től Moson vármegye tisztviselője volt. 1776-1777-ben fiatal mérnökként az oroszvári Duna-ág kőgáttal történő lezárásának munkáit irányította. 1777. december 2-án nevezték ki Moson megye első mérnökének. Ez évtől megyei főmérnökként vezette a Mosoni-Duna árvízvédelmi munkáit, s megkezdte a Hanság lecsapolását valamint a Fertő szabályozását. Munkaidejének jelentős részében a gátakra és az árvízvédelemre ügyelt. Később a nezsideri járás helyettes szolgabírója lett. 1786-ban lemondott állásáról, mert az Moson és Győr megye egyesítésekor bizonytalanná vált. Ezután Sáros megyében az Eperjesről a Dukla-hágón átvezető út munkálatait irányította. 1790. március 23-án Moson megye közgyűlése a megye földmérőjévé és adószedőjévé választotta. Ettől kezdve munkaterülete a vizek fölmérése, szabályozása, térképezése volt. Ebben az időben nagy veszélyt jelentettek a Duna jeges áradásai és a nyári árvizek. Laáb a helyi védelmet nyújtó töltéseket nagyobb területeket védő megyei töltésekké építette át. Fontosnak tartotta a rendszeres árvízvédelmet és az állandó figyelő szolgálatot. Munkássága a Fertő tóra is kiterjedt, 1808-ban Védeny és Nezsider között az árvizek levezetésére csatornát épített, 1812-ben az északkeleti partszakaszt erősítette meg terméskövekkel. A Hanság feltérképezését a Moson megyei résszel kezdte, s egy az egész Hanságot átszelő csatorna megépítését javasolta. Az ő irányításával épült Bősárkánynál 1795 és 1799 között az úgynevezett Hegedűs-féle csatorna, s 1799 és 1813 között tervei szerint készültek el a megyei főcsatorna és a lecsapoló csatornák. Laáb jelentősen kivette részét a Fertőn és a Hanságban az 1700-as években kezdődött lecsapolási munkálatokból, amelyeknek eredményeként a XIX. század első felében kiépült a Hanság csatornarendszere, és úttörő szerepet játszott az egységes szigetközi árvízvédelmi vonal megvalósításában is. 1817-ben hetven évesen látott neki a Lajta feltérképezésének. Már 1790-ben felmérte a Királyhida környékén az osztrák-magyar határon húzódó Lajtát, emellé most újabb 29 térképet készített. (Ezeket ma is őrzik az esztergomi Vízügyi Múzeumban és a mosonmagyaróvári levéltárban.) Laáb 1822-ben nyugdíjba vonult, érdemeiért táblabírónak nevezték ki, s halálig bezenyei birtokán gazdálkodott. Tevékenységét feledésbe borította a későbbi nagy Duna-szabályozás, pedig a megyei mérnökök legrégibb generációjának átlagon felüli képességű tagja, útépítő mérnökként is elismert szaktekintély volt. Alkalmazott megoldásai meghaladták a kor hazai színvonalát. Alkotásai idővel megsemmisültek, főleg azért, mert nem végezték el az általa fontosnak tartott megfigyelő és karbantartó munkákat.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Magyar életrajzi lexikon Bp., 1967-1994. 2. 7. p.
  • Böröndi Lajos: Egy kis visszapillantás: Moson megye első mérnöke
    Kisalföld Győr, 1956- K. 1992. 04. 30. 12. p.
  • Laáb Gáspár 1747-1834.: Bezenye szülötte - Moson megye első mérnöke. Szerk. Nagyné Majoros Györgyi Mosonmagyaróvár, 2004. 72 p.
A szócikk szerzője:Tuba László