Lang Ferenc kőművesmester és
Zechmeister Éva német anyanyelvük miatt
kitelepítésre ítélt szülők második gyermeke, bátyja is építőmester lett. 1967-ben
Tóth Zsuzsanna statikus-mérnökkel kötött
házasságukból 3 gyermek született. A
mosoni elemi iskola
és háromévi piarista kisgimnáziumi osztály után a
győri
Magasépítőipari Technikumba (a mai Hild iskola) járt. Építészdiplomát az ÉKME-n
szerzett 1959-ben. Lelkiismeretes építészként egy külön évet szánt
diplomamunkájának, egy szállodatervnek kidolgozására. Pályafutását 1959-től
GYŐRITERV-ben kezdte, aminek később vezető tervezője lett. Tervezett irodát és
lakóházat
Tatabányára, ugyanitt a Szénbányászati
Ipari Tröszt székházát. 1970-ben a városrészek egyesülésének 100 éves évfordulójára
tervezte a Pest-Buda elnevezésű filmszínházat
Budapesten, lakótelepet
Ajkán. Legjelentősebb
alkotásáért, az 1966 és 1976 között épült (2005-ben átépített)
győri Rába ETO stadion-komplexumért 1978-ban Ybl-díjat kapott. A
stadiont mind a szakma, mind pedig a sportközvélemény akkoriban „ékszerdoboznak”
tekintette. Tervezője és építészeti irányítója volt az 1966-1967 között épült
hegyeshalmi (régi) közúti határátkelőnek. Tevékeny
rész vállalt az 1974-1988 között kidolgozott, majd több helyen (
Győr,
Tata,
Szombathely,
Budapest) megvalósított
„Győrváz-szerkezetű gyermekintézmények” elnevezésű oktatási-kulturális centrumok
tervezésében. A lakóépület tervezés során egyik fő munkája volt a „ROPS M 30”
elnevezést kapott előre gyártott rendszer kidolgozása. A Magyar Építőművészek
Szövetségének tagjaként 1981-ben nívódíjban részesült. Utolsó látványos munkái a
győri Marcalváros II. lakótömb ötvenlakásos,
háromtornyos szép épülete és a
győri Szeszgyár és Finomító
Rt. épületének új homlokzatképzése.
