Lexikon szócikk

Láng Rudolf
Vérteskozma 1881. január 7. - Mosonmagyaróvár 1963. május 25.
Foglakozása(i):
A személynév névalakjai:
Műve(i):
*Kezdő vadászok ábécéje. Magyaróvár, é.n.
Családja a trianoni békeszerződéssel elcsatolt területről került Magyarországra. Szüleivel előbb Várgesztesen, később Csákváron élt, innen járt iskolába a tatai piaristákhoz. Középiskolai tanulmányait a győri Bencés Gimnáziumban fejezte be, 1900-ban tett érettségi vizsgát. A budapesti tudományegyetemen szerzett latin és magyar tanár szakos diplomát. Első állomáshelye Lőcse volt, Magyaróvárra 1920-ban került. Nyugalomba vonulásáig, 1946-ig tanított a piarista középiskolában. Természetszerető emberként és nem utolsó sorban Kittenberger Kálmán személyes jó barátjaként Sólyom néven munkatársa lett a "Nimród" vadászújságnak. Kittenberger Kálmán mondta róla egyszer Fekete Istvánnak, hogy Sólyom a "Nimród" „Szent Embere”. Vadászati írásaival három évtizeden keresztül képviselte a mércét a vadászetika és a vadásznevelés területén. Munkásságával a magyar vadásztársadalom tanítója, nevelője lett. Írói álnevét 1992-ben felvette egy győri vadászegyesület, amelyik 1996-ban a Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Karával közös rendezvénnyel emlékezett Láng Rudolf Sólyomra. Híressé vált pártfogoltja, Fekete István író az ő tanácsát követve indult első regényével, a Zsellérekkel az "Új Idők" pályázatán. Sírja a magyaróvári temetőben található. Emlékére a piarista gimnázium falán 2007 szeptemberében emléktáblát avattak.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Fekete István: Kedves Rudi bátyám: Levelek Láng Rudolf Rezső tanárhoz: 1938-1969. Mosonmagyaróvár, 2002. 186 p.
  • Kiss Miklós: Láng Rudolfra emlékeztek
    Kisalföld Győr, 1956- 1996. 05. 29. 8. p.
  • Tersztyánszky Gábor: Emlékezés Láng Rudolfra
    Moson megye Mosonmagyaróvár, 1991-1997. 6. évf. 1996. 7. sz. 13. p.
  • Kisalföld Győr, 1956- 2007. 09. 17. 11. p.
A szócikk szerzője:Thullner István