Lexikon szócikk

Linhart György
Pest 1844. június 16. - Magyaróvár 1925. január 27.
Foglakozása(i):
Műve(i):
*Magyarország gombái. I-V. Bp., 1883-1885.
*Gabonák rozsdabetegségei. Bp., 1900.
*A répamag betegségei és a répabetegségek. Bp., 1900.
Apja Linhart Kristóf, anyja Linhart Mária volt. Tanulmányait az érettségiig szülővárosában végezte. A béllyei főhercegi uradalomban gyakornokoskodott. Ezután jöhetett Magyaróvárra a gazdasági tanintézetbe 1868-ban. 1870-től egy kisoroszországi (Belorusszia) uradalomban tevékenykedett. 1872-ig a karlovai szeszgyárban dolgozott, majd a karlovai gazdaság igazgatója lett. 1873-ban Masch Antal magyaróvári igazgató Halléban szerzett neki ösztöndíjat. 1874-ben került vissza Magyaróvárra segédtanárként a növénytani tanszékre. 1878-ban a strassbourgi egyetemen gombatant tanult. A növénykórtan elismert szaktekintélye lett. 1897-ben végigjárva az európai egyetemeket, javaslatot készített a gazdasági tanügy újjászervezésére. Az 1878-ban alapított Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Állomás 1884-ben az ő vezetése alá került. 1898-ban alakult a Magyaróvári Növénykórtani Állomás, ahol kísérleteit folytathatta. Ezt vezette 1906-ban történt nyugalomba vonulása után is 1910-ig. Kezdetben a répamag betegségeit vizsgálta olyan szinten, hogy német és amerikai szakértők vitáiban döntött, de más betegségek (búzaüszög, peronoszpóra stb.) elleni védekezésben is jeles eredményeket ért el. Leghíresebb könyve az öt kötetes Fungi Hungarici (Magyarország gombái), de több mint két tucat könyve jelent meg, amelyből néhányat latinra és németre fordítottak. Idejéhez mérten részt vett a város kulturális életében. A Magyaróvári Széchenyi Kör tagja volt és a hölgytagok közül nősült. Nevét a magyaróvári belvárosban utca, az egyetem belső udvarán relief őrzi. Magyaróváron temették el.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Haller János: Nevezetes embereink kézirat oldalszám nélkül
  • Magyar életrajzi lexikon Bp., 1967-1994. 2. 75. p.
A szócikk szerzője:Enzsöl Imre