Lexikon szócikk

Mária Krisztina főhercegnő
Bécs 1742. május 13. - Bécs 1798. június 24.
Foglakozása(i):
A személynév névalakjai:
Lotharingiai Ferenc császár és Mária Terézia ötödik gyermeke volt. Intelligenciájával és szeretetreméltóságával anyja kedvenc gyermeke lett. Szerelmi házasságot köthetett Albert Kázmér (címzetessé vált) szász-teschseni herceggel, az utolsó lengyel király fiával. Kedvükért 1766-ban a magyaróvári uradalmat a zálogból kiváltotta és a pozsonyi várat rendbe hozatta a királynő. Férje 1765-től Magyarország helytartója lett. Mária Krisztina Magyarországon is igen népszerű volt. Moson megyében Féltoronyban építette ki nyári kastélyát. A magyaróvári plébániatemplomot nagy összegekkel segítette. Igen komolyak voltak művészi talentumai, különösen a festészet területén. Segített férjének létrehozni a kezdetben rézmetszeteket gyűjtő bécsi Albertinát. Egyetlen gyermeke egy naposan meghalt, ezért később férjével adoptálták Károly Lajos főherceget a későbbi „asperni győzőt”. Testvére II. József trónra lépésekor elhatározta az anyja gondolatvilágát követő hercegnők eltávolítását. Ezért 1780-ban férjével kinevezte Németalföld helytartójává. Ez inkább cím volt, ami szép udvartartással (pl. a Laeken palota kiépítésével), de az uralkodó és miniszterei uralmával járt együtt. II. József arroganciája és az 1789-ben kitört forradalom mindent megváltoztatott. Nem lehetett Belgiumba már ugyanúgy visszatérni, ezért elszegényedve és kimerülten 1792-ben a betörő franciák elől menekülve végleg elhagyta az országot. Nehezen viselte férje néhány katonaévét. II. Lipótot támogatta, de Ferenc fiával, az új uralkodóval már nem értett szót a főhercegnő a politikában sem. Halálakor számára férje a bécsi Szent Ágoston templomban Canovával készíttetett csodálatos emlékművet „A legjobb hitvesnek”. Férje ezután még 24 évig élt özvegyen, de nem nősült újra, viszont jól művelt magyaróvári birtokán 1818-ban felsőfokú tanintézetet alapított.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Habsburg lexikon. Szerk. Brigitte Hamann. Bp., 1990. p. 308-310.
  • Haller János: Nevezetes embereink kézirat oldalszám nélkül
A szócikk szerzője:Enzsöl Imre