Lexikon szócikk

Albert Kázmér Ágost herceg
Moritzburg/Drezda 1738. július 11. - Bécs 1822. február 10.
Foglakozása(i):
Az utolsó lengyel király fia, lengyel–litván királyi herceg, Szászország, Wesztfália és Teschsen hercege stb. Habsburg Mária Terézia kedvenc leányát, Mária Krisztinát vette feleségül. Birtokait a poroszok elfoglalták, de a szász-teschseni hercegi címet haláláig használta. 1765-ben az utolsó választott nemzeti nádor, Batthyány Lajos meghalt és helyére az uralkodónő kinevezte királyi helytartónak. Ezután a herceg Pozsonyban, az ország akkori fővárosában élt feleségével. A magyaróvári uradalmat Mária Terézia jegyajándékaként kapták. Gyakran látogatott ide, ahol jószágkormányzója, Wittmann Antal az ország egyik mintabirtokát alakította ki. A mélyen vallásos házaspár, mint kegyúr 1777-ben komoly összeget adományozott a magyaróvári templom festéséhez. Az uradalom községeinek templomait is támogatták. 1780-ban II. József elmozdította helytartói állásából és az osztrák Németalföld kormányzójává nevezte ki a nem kedvelt rokont. 1789-ben a tartomány fellázadt, és ő katonaként vett részt a francia forradalom ellen viselt háborúban. 1794-ben tábornaggyá nevezték ki, de egy év múlva lemondott rangjáról és Bécsben élt. Megalapította a máig nevét viselő Albertinát, az akkori világ egyik legszínvonalasabb műgyűjteményét az osztrák fővárosban. 1798-ban megözvegyült, és bécsi palotája mellett Antonio Canova készített egy híres síremléket a Szent Ágoston templomban. A napóleoni háborúk alatt magyaróvári nagybirtokának gazdálkodása fellendült s a harcok befejezése után gazdasági tanintézetet alapított Magyaróvárott 1818. október 25-én. Itt gazdatiszteket képeztek a saját és más uradalmak számára is. A tanintézet a várban kapott helyet, és rangot adott az uradalomnak és a városnak. 1850-ben a Habsburg Monarchia központi gazdasági tanintézete lett. Magyarország egyetlen gazdasági akadémiája volt 1874 és 1906 között. Hazánk legnagyobb múltú agrár felsőoktatási egyeteme. Az intézmény megszervezése Wittmann Antal jószágkormányzó műve, aki Albert Kázmér halála után elhagyta Magyaróvárt. Az uradalomban Albertkázmérpuszta és Krisztina-major örökítette meg az alapító és neje emlékét. 2004. április 29-én mellszobrot emeltek Albert Kázmérnak az egyetem bejáratánál, amely Trischler Ferenc szobrászművész alkotása.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Haller János: Nevezetes embereink kézirat oldalszám nélkül
  • Mosonvármegye: Mosonmagyaróvár és Környékének Lapja Mosonmagyaróvár, 1997- 8. évf. 2004. 6. sz. 17. p.
A szócikk szerzője:Enzsöl Imre