Lexikon szócikk

Rodiczky Jenő
Mácsa 1844. február 13. - Alag 1915. január 4.
Foglakozása(i):
A személynév névalakjai:
Műve(i):
*A nemzetgazdaságtan rövid foglalatja. Magyaróvár, 1872.
*A gyapjúismeret. Magyaróvár, 1880.
*Adatok a mezőgazdaság történetéhez. A juhtenyésztés. Magyaróvár, 1880.
*Az ipari növények kézikönyve. I-II. Kassa, 1889.
*A juh és a gyapjú ismertetése. Bp., 1892.
Apja uradalmi jószágkormányzó, később vármegyei főszámvevő volt. Tanulmányait Pesten a kegyesrendi elemi főtanodában kezdte, majd a Pestvárosi Reáltanodában folytatta. A pesti egyetemen tanult, 1860-ban a műegyetemen folytatott tanulmányokat. 1863-ban a gróf Batthyány család uradalmaiban volt ellenőr és kezelőtiszt. 1868-ban az aradi „Alföld” című lap közgazdasági rovatvezetője. 1870-ben a tübingeni egyetemen a sertéstenyésztésről írt munkájáért doktorátust kapott. 1869-től a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetben segédtanár, közgazdaságtant, statisztikát, gyapjúismeretet, általános és különleges növénytermesztést tanított, s az intézet botanikus kertjében kísérleteket végzett. 1873-tól a gazdasági tanintézet, utóbb akadémia rendes tanára, ekkor nemzetgazdaságtant és növénytermesztést tanított. 1883-ban a Kassai Gazdasági Tanintézet igazgatójává, 1892-ben Budapestre, a földművelésügyi minisztérium közgazdasági osztályára nevezték ki. 1898-1910 között az ő tervei szerint felállított, Európában is egyedülálló Országos Gyapjúminősítő Intézet igazgatója. Ismereteit 1899 és 1908 között Belgiumban, Franciaországban, Boszniában, Dalmáciában, Montenegróban és Párizsban tett tanulmányútjain gyarapította. 1910-ben nyugdíjazták. Széles körű gyakorlati és gazdag szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Magyaróváron, Bécsben, Budapesten és Párizsban kiállításokat szervezett, s nagy része volt a magyarországi gazdasági tanintézetek oktatási rendjének kialakításában. Elsőnek hívta föl a figyelmet a szántóföldi kísérletezés fontosságára. A juhtenyésztés és gyapjúismeret nemzetközileg elismert szaktekintélye volt, s agrártörténeti kutatásokkal is foglalkozott. Több országos, megyei, felső-ausztriai, karintiai és morva-sziléziai egyesületnek elnöke, választmányi tagja volt. Mezőgazdasági közleményei mellett verseket és szépprózát is írt. Ötvennél több magyar, német, francia és angol nyelvű szakkönyve foglalkozik a mezőgazdaság különböző kérdéseivel. Az utókor Rodiczky Jenőt az óvári nagy tanári kar egyikének, ragyogó előadónak és sokoldalú tudósnak ismeri el. Kitüntetései: a Francia becsületrend lovagkeresztje (1879), a Ferenc József-rend lovagja (1879), III. osztályú Vaskoronarend (1896) és több más kitüntetés. Emlékét a magyaróvári vár udvarán dombormű őrzi.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Magyar életrajzi lexikon Bp., 1967-1994. 2. p. 527-528.
  • Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János Bp., 1987-1989. 3. p. 70-75.
  • Gulyás László: Nagy István: Rodiczky Jenő: 1844-1915.
    Acta Agronomica Óvariensis Mosonmagyaróvár, 1958- 41. évf. 1999. 1. sz. p. 159-162.
  • Új magyar életrajzi lexikon Bp., 2001-2007. 5. p. 779-781.
  • Németh Attila: Biographiae Óváriensis I.: Válogatott életrajzok a magyaróvári agrár-felsőoktatás 190 éves történetéből (1818-2008) Mosonmagyaróvár, 2009. 1. p. 253-268.
  • Tenk Antal: Dr. Rodiczky Jenő: 1844-1915.
    Végtelen pályatérben: Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében 7. Szerk. Gönczöl Lászlóné, Kallós Károlyné Győr, 2016. p. 254-266.
A szócikk szerzője:Tuba László