Lexikon szócikk

Ruff Andor
Lesvárpuszta 1879. május 27. - Mosonmagyaróvár 1950. november 6.
Foglakozása(i):
A személynév névalakjai:
Műve(i):
*Költemények. Győr, 1901.
*Versek. Magyaróvár, 1912.
*Mosonmegyei és környékbeli népregék, mesék és mondák. Magyaróvár, 1928.
*Mosonvármegye emlékkönyve. Magyaróvár, 1929.
Szülei: Ruff Gyula uradalmi tiszt, Német Emilia. Az elemi iskolát Csákberényben kezdte, Székesfehérváron folytatta és a főreáliskolában kezdte el a középiskolát. 1893-ban Győrbe költözött a család, Ruff Andor itt tette le az érettségit a főreáliskolában. A budapesti egyetem bölcsészettudományi karán természettudományos és vegyészeti tanulmányokat folytatott, de történelmi és irodalmi előadásokat is hallgatott. 1902-ben a győri felsőkereskedelmi iskolában lett segédtanár, már ekkor költeményeket írt a „Győri Hírlap”-ba, a „Győri Vasárnapi Újság”-ba, a „Dunántúli Hírlap”-ba és más vidéki lapokba. 1905-ben a „Győri Hírlap” belső munkatársa lett, de hamarosan a „Győri Napló”-hoz ment át, s 1908-ig a lap felelős szerkesztőjeként dolgozott. 1908. szeptemberben vette át az akkor már hatodik évfolyamába lépett „Magyaróvári Hírlap”-ot, amelynek szerkesztője és kiadója lett. A hetilap nevét „Mosonvármegyé”-re változtatta, 1909-ben a lapvállalat megvette a magyaróvári Ligeti-féle nyomdát, 1910-ben a régi Czéh nyomdát, és az újságot saját műhelyben nyomták. Az I. világháború idején 26 hónapot töltött el frontszolgálatban, ez idő alatt felesége és munkatársai szerkesztették a lapot. 1918 őszén elvállalta a Moson megyei Nemzeti Tanács elnöki tisztét. E minőségében megfeszített erővel dolgozott a közbiztonság és a nyugat-magyarországi részek megmentése érdekében, de látva a küzdelem sikertelenségét, lemondott tisztéről. A Tanácsköztársaság idején a „Mosonvármegyé”-t papírhiányra hivatkozva betiltották, de rövidesen újraéledt, s egészen a II. világháború végéig szolgálta Mosonmagyaróvár és környéke lakosságát. Ruff igyekezett tartani magát a tisztességes újságírás szabályaihoz. Hírei pontosak, tárgyilagosak, kommentárjai mértéktartóak, szolidan konzervatívak, a nemzeti érzést és az emberi méltóságot tisztelőek voltak. Érdekes, tartalmában színes újságot szerkesztett, és figyelme mindenkor kiterjedt a környező falvakra is. Segédszerkesztői mellett szinte a város és környéke egész értelmiségét megnyerte közreműködőnek lapjához. Lelkesen szolgálta és pártolta Mosonmagyaróvár gyarapodását, a gimnázium fejlesztését, a vidéki közlekedés javítását és más közügyeket. Maga is jó tollú újságíró volt, s nemcsak a „Mosonvármegyé”-be írt, hanem országos folyóiratokba is. Költeményeiből három kötetet jelentetett meg, egy tanulmánykötetet szerkesztett Moson megyéről, egyet pedig a táj mondáiról, regéiről. Választott tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának, Magyaróvár képviselőtestületének, főtitkára a Magyaróvári Széchenyi Kaszinónak, alelnöke a Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesületének, a Mosonmegyei Múzeum Egyesületnek és a Magyaróvári Színpártoló Egyesületnek, elnöke a Magyaróvári Iparos és Kereskedő Körnek. 1945 után visszavonult a közélettől. Síremléke a magyaróvári temetőben van.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái Bp., 1980-1981. 11. hasáb 1380-1381.
  • Győr szab. Kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei fejek. Szerk. Palatinus József, Halász Imre Győr, 1931. 255. p.
  • Tuba László: A közvélemény formálója, a közügyek pártolója
    Kisalföld Győr, 1956- 1996. 06. 05. 8. p.
  • Tuba László: Ruff Andor
    Mosonvármegye: Mosonmagyaróvár és Környékének Lapja Mosonmagyaróvár, 1997- 4. évf. 2000. 6. sz. 13. p.
  • Enzsöl Imre: 125 éve született Ruff Andor: 1879-1950.
    Moson megyei műhely Mosonmagyaróvár, 1998- 7. évf. 2004. 1. sz. p. 100-102.
A szócikk szerzője:Tuba László