Lexikon szócikk

Steurer József
Féltorony 1891. október 24. - Budapest 1954. január 7.
Foglakozása(i):
A Rákosi-korszak mártírja. Jómódú heidebauer parasztcsalád gyermeke volt, aki középiskoláit a győri bencés főgimnáziumban, a teológiát a győri szemináriumban járta ki. Még szemináriumi éveiben önkéntes kórházi szolgálatot teljesített, ezután, 1916 májusában szentelték pappá. Pályáját Mosonban kezdte 1916-ban, három év múlva Magyaróváron lett káplán. Itteni működése alatt szervezte meg a magyaróvári gazdasági akadémián az ifjúsági kongregációt és nagy szerepe volt a Magyaróvári Torna Egylet újjászervezésében is. Alapítója és szervezője volt a Szívgárdának és a Hildegardeumnak. Éveken át volt külön lelkésze az akadémiai hallgatók "Foederatio Emericana Avaria" nevű szervezetének. 1927 szeptemberében lett Hegyeshalom nagyközség plébánosa. Ebben a minőségében is tevékeny közéleti tevékenységet folytatott, karvezetője volt a községi leventezenekarnak, vezetése alatt vált híressé a Hegyeshalomi Honfi Dalárda és alakult meg az ifjúsági sportegyesület. 1927 őszén Hegyeshalomban iparos-tanonc iskolát szervezett és elévülhetetlen érdemeket szerzett az 1937-ben indult Hegyeshalmi Társulati Koedukációs Polgári Fiú-és Leányiskola megteremtésében. 1939 októberében került vissza ismét Mosonba, ekkor a község már plébánosként fogadta. Ezüstmiséjét 1941. június 5-én is itt mondta el. A második világháború éveiben az élet minden területén szükség volt tetterejére és bátorságára. Megszervezte és irányította a hadiözvegyek és árvák segélyezését, gondja volt a többi elesettre, sokszor saját anyagi lehetőségeit is feláldozta a segítség oltárán. Az SS vezetésnél kieszközölte, hogy rendszeresen látogathassa a mosoni zsidó gettó szigorúan zárt területét, élelmet, gyógyszert és lelki segítségnyújtást vitt a halálra szántaknak. A szovjet megszállás első heteiben plébániájának emeletén kaptak helyet a veszélyeztetett lányok és asszonyok. Szülőfaluja még 1921-ben áldozata lett a trianoni ország-csonkításnak, 1946-ban pedig mosoni német véreit üldözték el. A kitelepítéskor maga is néhány heti távollétre kényszerült. A hatalom nem is tűrte sokáig igazságszeretetét, elesettek iránti együttérzését különféle vádakkal kihallgatták, házkutatásokkal zaklatták. Végül 1953. november 19-ének éjszakáján az ÁVH ismeretlen helyre vitte. A makkegészséges emberre a kegyetlen kínzások után egy cisztercita paptársa sem ismert rá, négyhónapos kínvallatása 1954. január 7-én bekövetkezett halála miatt ért véget. A keresésére irányuló kísérletek csaknem 30 éven keresztül néma falakba ütköztek és csak 1989-től kezdődően folyhatott eredményes kutatás holtteste után. Az érckoporsóba zárt csontokat csak 1991. október első napjaiban (5-én) fogadhatták hívei. Azokat még azon a napon a dr. Pápai Lajos megyéspüspök által vezetett gyászszertással helyezték végső nyugalomra a mosoni temető papi sírboltjába. Emléktábláját már 1986. Úrnapján, pappá szentelésének 70. évfordulóján felavatták a mosoni templomban, a templom előtt emlékét tábla őrzi. 2010 szeptemberében emlékkeresztet állítottak a róla elnevezett utcában.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Győr szab. Kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei fejek. Szerk. Palatinus József, Halász Imre Győr, 1931. 338. p.
  • Sz. Ildikó: Igaz ember volt kézirat 2 p.
  • A mártírhalált halt Steurer József plébános rehabilitációja. Életrajz-és levelezés- gyűjtemény kézirat
  • Klemensics Szilvia: Steurer Józsefre emlékeztek Hegyeshalomban
    Mosonvármegye: Mosonmagyaróvár és Környékének Lapja Mosonmagyaróvár, 1997- 4. évf. 2001. 4. sz. 16. p.
A szócikk szerzője:Thullner István