Lexikon szócikk

Strecker Ottó
Mosonszentjános 1920. január 15. - Zalaegerszeg 1989. augusztus 25.
Foglakozása(i):
A győri bencéseknél érettségizett 1939-ben, 1944 októberében avatták orvossá a Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarán. Cserediákként két félévet hallgatott a jénai, berlini és müncheni egyetemeken. Orvosi pályáját körzeti, MÁV és határőrségi orvosként szülőfalujában, Mosonszentjánoson kezdte meg, ahol a háború után 50 kilométeres körzetben egyedül látta el a betegeket. Az elfoglalt körorvos rendkívül aktív közéleti tevékenységet folytatott a községben: MKP szervező-titkárként ifjúsági szervezetet alakított, színdarabokat tanított be és maga is játszott azokban. 1948-ban kötött házasságot a mosoni származású Szatinszky Edittel, a házasságból egy fiúgyermekük született. A kiterjedt praxis révén nagy tapasztalatra tett szert a háborúban szerzett sérülések orvoslásában, ennek köszönhetően 1950-ben honvédorvos lett, 1956-tól a győri Honvédkórház parancsnoka volt, ilyen minőségében ellátta a mosonmagyaróvári sortűz oda szállított áldozatait is. 1957-ben alezredes rendfokozattal kórházparancsnoki beosztásból leszerelték. Ez után két évig osztályvezető főorvosa volt a Győri Megyei Kórház reumatológiai osztályának. 1959-ben Hévízre tette át működésének színterét, ahol az Állami Gyógyfürdőkórház igazgatója, majd főigazgatója lett. Úttörőként Magyarországon itt alakított ki szájfürdőt. A híres gyógyhely tulajdonképpen neki köszönheti megújulását. Beindította az elhanyagolt épületegyüttes rekonstrukcióját, felépítette, és 1968-ban felavatta a Téli (fedett) Fürdőt, megszervezte és fellendítette Hévíz gyógy-idegenforgalmát. Sokat tett a környezetrombolás megelőzéséért és a gyógyhelyi környezet megteremtéséért. Szakirodalmi publikációi a tengerentúli országokba is eljutottak, szerte Európában előadásokat tartott Hévízről, illetve a gyógyfürdőről. Munkáját megbecsülték és elismerték, 1964-ben Kiváló Orvos lett, 1968-ban megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A következő évektől különféle, főleg politikai támadások érték és a központi épület leégése után 1987-ben nyugdíjba küldték a hévízi kórházat saját sorsának tartó igazgató-főorvost. Különféle szakmai lapokban itthon és külföldön 62 tudományos publikációja jelent meg, több tudományos társaság tagja és elnöke volt. Érdemeit és emlékét tábla őrzi a Téli Fürdő Pantheon-falán.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • A Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház jubileumi évkönyve Hévíz 1977. p. 30-32.
  • Szarka Lajos: Híres hévízi személyek
    Hévíz Hévíz, 1993- 2002. 2. sz. p. 71-72.
  • Zalai életrajzi lexikon Zalaegerszeg, 2005. 244. p.
  • Horváth Anna közlése Horváth Anna, Hévíz
A szócikk szerzője:Thullner István