1938-ban
Budapesten a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán szerzett oklevelet.
Pályafutását
Mosonmagyaróváron a Tejgazdasági Kísérleti Intézetben kezdte, amelynek ez idő tájt
Csiszár József volt a vezetője.
Tomka Gábor az ő közvetlen munkatársa lett, és egyik legkiválóbb tanítványként hasznosította széles körű elméleti és gyakorlati ismereteit.
Számos kísérletet végeztek közösen az akadémia tanáraival, amelyek eredményeit közös publikációkban tették közzé a
„Tejgazdaság” című mosonmagyaróvári folyóiratban és a
„Mezőgazdasági kutatások” című periodikában.
Tomka Gábor elvégezte a Felsőbb Tejgazdasági és Tejipari Szaktanfolyamot, később maga is részt vett az oktatásban, jegyzetek írásában.
1952-ben kandidátusi címet szerzett. 1955-1958 között ő vezette a
mosonmagyaróvári intézetet, amelynek ekkor alakultak
Budapesten és
Pécsett részlegei.
1958-tól 1962-ig a
pécsi Tejipari Egészségügyi Szolgálat vezetője volt, majd a
pécsi intézetnél dolgozott 1980. évi nyugdíjazásáig.
Mosonmagyaróvári működése során úttörő munkát végzett a sajtok pasztőrözött tejből való gyártásának hazai bevezetésében, a félkemény sajtok gyártástechnológiájának korszerűsítésében.
Pécsen a tej higiéniai minőségének javítása, a hazai ementáli gyártás és érlelés terén végzett fontos munkát. Hatvannál több tudományos dolgozata hazai és külföldi lapokban jelent meg,
tanfolyamokon, továbbképzéseken tartott előadásokat. Részt vett 1970-ben a
Sydneyben és 1979-ben az
Új Delhiben rendezett nemzetközi tejgazdasági konferencián.