Lexikon szócikk

Ujhelyi Imre
Dunapataj 1866. január 12. - Magyaróvár 1923. március 21.
Foglakozása(i):
Műve(i):
*Kísérletek Koch tuberkulinjával szarvasmarhákon. Bp., 1891.
*Tejvizsgálatok hazai tejgazdaságban. Bp., 1903.
*A Magyaróvári Szarvasmarha-tenyésztő Egyesület Évkönyvei 1897-1918. (német nyelven is)
A magyar agrártudomány egyik kimagasló alakja. Apja Ujhelyi Mátyás földbirtokos volt. A Magyaróvári Gazdasági Akadémián (1884-1886) és a Budapesti Állatorvosi Főiskolán folytatott tanulmányokat. Magyaróváron tanársegéd lett az állatgyógyászati tanszéken. 1893-ban nevezték ki tanárrá. Tanulmányozta és könyvbe foglalta a német nyelvű országok szarvasmarha-tenyésztését (1894). 1896-ban rendkívüli, 1898-ban rendes tanár lett. Állategészségtant és tejgazdaságtant adott elő. 1896-ban megszervezte a Magyaróvári Szarvasmarha-Tenyésztési (Tenyésztő) Egyletet, amelyhez sikeres községi tejszövetkezetek kapcsolódtak később. A „Köztelek”-ben és más német és magyar nyelvű szaklapokban sokat cikkezett a tejgazdálkodás érdekében. 1903-ban megalapította Magyaróváron az Országos Tejkísérleti Állomást, amelyhez sajtgyár kapcsolódott (Óvári és Illmici sajtok). Itt kezdték hazánkban a nagyüzemi vaj- és sajtgyártást és a kapcsolódó kutatást. A korszerű szarvasmarha tenyésztés magyarországi megalapozója volt. Sokat tett a szarvasmarha betegségek (gümőkór) leküzdéséért. A gümőkór megállapítására kidolgozott Bang-Ujhelyi eljárás nevét nemzetközileg is elismertté tette. Nemzetközi kongresszusokon adott elő állatgyógyászati témákról. 1893-ban - szintén a helyi akadémiához kapcsolódóan - Országos Állatgyógyászati Állomást hozott létre. Rengeteg előadást tartott és foglalkozott a Moson megyei tejszövetkezeti mozgalommal. A vásárlásoktól a tartáson át a versenyekig és törzskönyvezésig mindent szervezett és végzett. Ami itt Moson megyében létrejött, az országosan is példamutató volt. Egész falvak emelkedtek fel a megyében munkája nyomán. Az új, simmenthalival keresztezett állomány az eddigieknél sokkal több tejet adott. 1909-ben a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatója lett. 1936-ban Levélen és Magyaróváron egyszerre állították fel szobrát, Pátzay Pál alkotását. Az egyetem belső udvarán látható a róla készült dombormű. A városban utcát és iskolát is elneveztek a kiváló emberről. Szobra Budapesten a Földművelési Minisztérium falánál is megtalálható a legnagyobb magyar agrárszakemberek között. Magyaróváron helyezték örök nyugalomra.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Magyar életrajzi lexikon Bp., 1967-1994. 2. p. 925-926.
  • Haller János: Nevezetes embereink kézirat oldalszám nélkül
  • Kecskés Sándor-Mikó Kovács Miklós: Ujhelyi Imre 1866-1923.: Egy neves állattenyésztő élete és munkássága Bp., 1978. 205 p.
  • Tenk Antal: Ujhelyi Imre: 1866-1923.
    Végtelen pályatérben: Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében 7. Szerk. Gönczöl Lászlóné, Kallós Károlyné Győr, 2016. p. 267-285.
A szócikk szerzője:Enzsöl Imre