Középiskolai tanulmányait
Budapesten végezte. 1926-ban szerzett oklevelet a
Magyaróvári Gazdasági Akadémián.
Pályafutását
Bittera Miklós mellett gyakornokként kezdte a növénytermelési tanszéken. 1929-tól a
Debreceni Gazdasági Akadémián irányította a növénytermelési kísérleteket.
1932-ben a
budapesti Kertészeti Tanintézetben a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelést tanulmányozta.
Ezt követően tanársegédként visszakerült a
Magyaróvári Gazdasági Akadémiára, ahol a tangazdaságban dolgozott.
1938-tól adjunktus, 1940-ben akadémiai rendes tanári kinevezést kapott. Az itt folyó munkában megismerkedett a termelőüzem működésével összefüggő problémákkal, amelyet későbbi munkája során hasznosítani tudott.
1948-ban, a mosonmagyaróvári oktatás megszűnése után a
Gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemtani tanszékére került, ahol 21 éven át, nyugdíjba vonulásáig dolgozott.
Haláláig a tanszék tudományos tanácsadója volt. 1945 után munkatársaival kidolgozta és megírta a szocialista mezőgazdaság viszonyaihoz igazodó több kiadást megért
Mezőgazdasági üzemtan című egyetemi tankönyvet.
Szakcikkei jelentek meg többek között a
„Gazdálkodás” és a
„Cukorrépa” című lapokban.
Munkája elismeréseként 1969-ben megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát.
