Lexikon szócikk

Böck János
Mosonszolnok 1916. október 31. - Mosonmagyaróvár 1993. december 4.
Foglakozása(i):
Böck János és Tongitsch Teréz kisbirtokos szülők másodszülött és egyetlen fiúgyermeke. A családot eredetileg Pecknek nevezték, csak a Moson vármegyében gyakori önkényes anyakönyvi elírás következtében lettek Böck-ök. A mélységesen vallásos család számára felemelkedést jelentett hogy fiúk pap lehet, ezért hálával fogadták Erényi (Ehrenreiter) plébános ajánlatát az ingyenes továbbtanulásra. 1928-tól tanult a győri bencéseknél, a nyolc év és az ötéves papi szeminárium alatt egyetlen percig sem volt kérdéses, hogy pap lesz. Ötödéves szeminaristaként a teológushallgatók főduktora lett. Egyetlen szenvedélye a futball volt, emiatt került első ízben összeütközésbe püspökével. 1941 júniusában báró Apor Vilmos püspök szentelte pappá. Első állomáshelye Fertőrákos volt, innen Hegyeshalomba, majd Környére helyezték. A II. világháborúban a Kárpátokban harcoló egységek tábori kórházának volt a lelkésze. Innen 1945 őszén Sopronba került hitoktatónak, ahol az ÁVO egy újságcikke miatt előbb internálta, majd 1946 őszéig rendőri felügyelet alá helyezte, szüleit pedig kitelepítették Mosonszolnokról. Ez időben először Sopronban, majd Győrben volt káplán. 1946 augusztusától a soproni kisszeminárium spirituálisa, lelki igazgatója lett. 1950 nyarán rövid időre ismét letartóztatták. A békepapság intézménye miatt összekülönbözött püspökével is, emiatt távozott a szemináriumból. 1958-tól 1963-ig a magyaróvári egyházban kapott kápláni beosztást, innen az eldugott Várgesztesre kérte magát, ahol 12 évet töltött el. Ez idő alatt rendbe hozták az alaposan leromlott állapotban lévő templomot, ahova Hertay Mária művésznő ajándékaként szép keresztút-és mennybemenetel freskó készült. Súlyos betegségből lábadozva 1965 tavaszán Németországba ment, hazatérve rövid ideig tartó csornai és dénesfai káplánkodás után hívei visszahívták Várgesztesre. 1984-től a mosoni plébánián teljesített szolgálatot, itt érte a halálos kór, amelynek utolsó heteiben dr. Bródy Edit az édesanyjával és Hertay Máriával saját lakásukon ápolták. Földi maradványait a mosoni temető plébániai síremlékében helyezték örök nyugalomra.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Nem hátráltam: Böck János atya emlékezete. Összeáll. és szerk. Lang György Bp., 2003. 163 p.
A szócikk szerzője:Thullner István