Lexikon szócikk

Vitnyédy István
Sárvár 1612. december 20. - Nezsider 1670. február 13.

Foglakozása(i):
A személynév névalakjai:
Vitnyédy János és Egerváry Orsolya fia. Apja 1619-ben kapott nemességet és „muzsaji” előnevet. Nádasdy Pál gróf udvarbírája volt. Egy ideig a Nádasdyak titkára volt Sárváron, 1636-tól Sopronban jó nevű ügyvéd lett. Itt városi főjegyzőként is tevékenykedett, és felkarolta a vallási ügyeket. 1665-ben megalapította az eperjesi kollégiumot az evangélikus főiskola mellé. Segélyezte a lelkészi pályára készülő ifjakat. Amikor I. Lipót letért az alkotmányosság útjáról, azonnal szembefordult vele. Levelezésben állt többek között Zrínyi Miklóssal és Esterházy Pállal is. Tárgyalt a francia és a török követtel is Magyarország sorsáról. Zrínyit, akivel jó barátságban volt, „a mi Hannibálunk”-nak hívta. A vasvári béke után szervezője lett a Wesselényi-féle összeesküvésnek. Lipót király elfogatását is tervezte. Még a Habsburgok nélküli állam szervezetét is papírra vetette. A főúri összeesküvők közül azonban sokan nem voltak ilyen lelkesek és a szervezkedés lehanyatlott. Vitnyédy ezután is szervezte az ellenállást a megyékben. Természetes halála után Sopronba szállították, és itt temették el a magyar történelem nagy alakját.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Haller János: Nevezetes embereink kézirat oldalszám nélkül
  • Timár Lajos: Vitnyédy István (1612-1670)
    Moson megyei műhely Mosonmagyaróvár, 1998- 12. évf. 2009. 2. sz. p. 96-101.
A szócikk szerzője:Enzsöl Imre