Magyaróváron kezdte középiskolai tanulmányait, a felső négy osztályt a
pápai református kollégiumban végezte, itt érettségizett 1904-ben.
A
budapesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet. Orvosi pályáját
Magyaróváron kezdte 1910-ben a Karolina kórház rendelő orvosaként.
Az I. világháborúban a 11. huszárezred tiszti főorvosa volt. 1914-ben az orosz harctéren megsebesült, 1916-ig működött
bécsi és
szombathelyi hadikórházakban.
1917-ben a
magyaróvári járás tiszti orvosává nevezték ki, később a Karolina Kórház alorvosa, az Országos Társadalombiztosítási Intézet orvosa.
1918-ban Moson vármegye tiszteletbeli főorvosa, 1924-ben a Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyék tiszteletbeli főorvosa címet is megkapta.
Tevékenyen részt vett a helyi társadalmi életben: az egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságának tagja, hosszú ideig
Magyaróvár képviselő-testületének és több egyesületnek a tagja is volt.
