Tanulmányait Szatmárnémetiben, Kalocsán és Nagyváradon végezte. 1888. június 28-án szentelték pappá
Temesváron.
Szolgált
Mezőkovácsházán,
Csanádapácán és a
szegedi fogházban is.
1900-1937 között
Tiszaföldvár plébánosa volt. Jelentős a teológiai, fordítói és szöveggondozói munkássága. Cikkei a
Magyar Állam című egyházpolitikai lapban és a
Magyar Sion című egyháztörténeti folyóiratban jelentek meg. Az 1940-es évek elejétől
Mosonmagyaróváron élt. A
magyaróvári temetőben temették el.